4:0-ra kaptak ki egy sokadosztályú, kis költségvetésű csapattól. Sportgéza ugyan megjegyzi, de az el paísban nyomát sem találtam annak, hogy megemlítették volna, kik nélkül állt ki a királyi gárda. Igen, természetesen a hiányzók közt volt Iker Casillas is, a kedvenc kapusom, el mejor portero en el mundo. És hadd ragadjam meg ezt az alkalmat arra, hogy ideordítsam:
attól, hogy valaki szerény (például hű egy csapathoz)
meg jól csinálja a dolgait (pl. szuperkapus),
dolgozik akár mások helyett is zokszó nélkül (egy hagyományosan védelem nélkül játszó reálnál mi mást is tehetne),
és ráadásul még kedves is (ezt persze Ikerről a netes megszólalásai alapján gondolom)
még nem kéne figyelmen kívül hagyni!
Mert mit ért el Iker ezzel az egésszel? Hogy a kommentátorok öreg bútordarabként figyelembe sem veszik. Hogy nem kap aaakkora sztárgázsit, mint amekkorát a többiek (na, azért itt nem kell félteni), és mindenki csak a hibáira figyel.
És most forduljunk el Ikertől.
Mert ugyanez a helyzet a kedves buszsofőrrel, az éjszakai rendkívüli ügyeletet bevállaló informatikussal, az ágytálazó kedvesnővérrel és a segítőkész titkárnővel, meg mi magunkkal akár, ha nem kapunk észbe.
És igen, így van ez a X-Plode nevű lengyel csokival is, amit a sok csillivilli között a legalsó polcokra pakolva, lengyel névvel észre sem vesz egy átlagos vevő. A tesómat kivéve, természetesen. És ki gondolná, hogy a csomagoláson látható superman és egy gigászi hangyaasszony nászából született kék repülő szörnyi mellett nem véletlen, hogy csillog az a csoki? És ha kibontjuk, mit látunk? Snassz kis tejcsokit, a tetején valami hülye kis jelekkel, az alján meg kivált szürkés réteggel (ami nem befolyásolja a csoki minőségét). Azt gondolnánk, nem lehet túl jó. Ha gyorsan beleharapunk és lenyeljük, rá is jövünk, hogy nem is az: valami gyanús kakaós krém van benne, az is összeszáradva, nem valami krémes, hanem egyszerűen kakaópor íze van és passz – ráadásul valami izék ropognak is a fogunk alatt, mintha a cukor kikristályosodott volna a krémből. Sőt, ha odafigyelünk a törési felületre, még az is lehet, hogy felfedezzük, hogy ohó! valami apró, kristályszerű törmelék van benne, ami (talán a kép miatt) a legjobban a hangyatojáshoz hasonlítható. Fúj – és dobnánk is itt ki a fenébe az egészet.
Ha azonban odafigyelünk és megadjuk az esélyt, és hagyjuk olvadni a szánkban ezt a csokit, akkor amint a nyelvünk hátsó részéhez ér, rájövünk, hogy igazi, békebeli robbanócukorkával van tele. Nem a krém volt a lényeg, hanem ez: sok-sok robbanócukorka, ami vidáman pattog és zizeg és nagyon mulatságos. És nem jelzésszerű, mint a dinnyés Milkás volt, és nem agresszív, mint a citromos Milkás, hanem sokkal intenzívebb, a nyelv hátsó részére és nem előrébb és nem hátrébb koncentrálódó vidámság-halom.
Úgyhogy érdemes figyelni. Erre a csokira, meg minden csokira, ami – mint a Harry Potterből tudjuk – megvéd a dementoroktól. És tessék figyelni a kedves titkárnőkre, a mosolygó ügyfélszolgálatisra, az ügybuzgó újságíróra is. De leginkább magunkra. És tessék értékelni, ha jól vagyunk, és hagyjuk magunkat szárnyalni.
Csak a real madridot ne értékeljük – inkább figyeljük csak a kapust.
X-Plode strzelajacy
149 Ft a Tescoban
