Menta.
Csoki.
Fogkrém.
Nem viccelek. Kétféle is van!
A Crest nevű angol cég már hosszú, hosszú évek óta gyárt fogkrémet, elég régen ahhoz, hogy beleunjanak a saját ízeikbe. Ennyi idő alatt arra is rájöhettek, hogy mindenki ugyanazt csinálja, a paszta színeivel lehet variálni, meg belerakni mindenféle csillámot, de az ízek nagyon egy tengely körül forognak. Úgyhogy vagy van egy őrült marketingesük (amolyan Zotter-módra: különleges, de még eladható), vagy készült egy felmérés, és a tesztelt fogkrém-használók ötleteiből kiindulva új ízekkel rukkoltak elő.
Van vaníliás, nagyon zöldcitromos, és mentás csokis.
Egyelőre a citromosat lehet kapni, a csokis még várat magára, itt a reklámfilm:
A kommentek között találtam olyat, ami arra kérdez rá, hogy LSD-s fogkrém mikor lesz, de szerintem – ha már drog - inkább a koffeintartalmún kéne dolgozniuk, aminek kávé íze lenne, de mondjuk mentolos utóíze, mentolos lehelettel.
És amiről nem beszélnek, az valójában az illat: mentás csoki illatú lesz vajon a leheletem egy ilyen fogkrémtől? Gyanítom, hogy inkább csak mentás. A másik, amire nagyon kíváncsi vagyok, az a színe. Egy kis darab barna maszattal nem biztos, hogy sokan fogják szívesen dörzsölgetni a fogukat. És ezen az sem biztos, hogy segít, ha az a barna anyag kocsonyás vagy éppen csillog. Ha viszont nem barnás a színe, akkor kevésbé meggyőzően csokis.
A bejelentést 3 napja tette meg a Crest, majd figyelek, és szólok, ha már lehet kapni is a csokis fogkrémet.
A másik csokis fogkrém teljesen más. Úgy hívják, hogy Theodent, és a fő hatóanyaga egy rennou nevű anyag, amit a kakaó növényből vonnak ki. Ez a termék nem tartalmaz fluort egyáltalán, és úgy tisztítja a fogakat és erősíti is őket. A website szerint teljesen természetes anyagokból van, és simán le is lehet nyelni a pasztát mindenféle káros hatás nélkül. (A legtöbb fluoridos fogkrémen rajta van, hogy nem szabad lenyelni, a fehérítőseket főleg nem, de még a gyerekfogkrémeket sem!) Tavaly nyáron indultak, itt a reklámfilmjük:
Egy szó nincs arról, hogy a Theodent-nek csokiíze lenne vagy csoki színe, vagy csoki illata. Gyanússá is az teszi számomra, hogy a „Csapatunk” fül alatt túlhangsúlyozzák a PhD-sek jelenlétét (meggyőződésem, hogy az vág fel a tudományos címeivel, aki még nem vághatna fel a tudományos címeivel), és az is ciki, hogy a médiamegjelenések és díjak kizárólag azzal vannak elfoglalva, hogy milyen szép a Theodent csomagolása. (Tényleg nagyon elegáns, meg kell hagyni.) Egyébként az ára egynek 10 dollár, az erősebbnek pedig majdnem 100.
A név telitalálat viszont: a teobromin egy olyan alkaloida, ami a csokiban van, innen a név. Igaz, először azt hittem, The Odent.
Egy biztos: a fogkrémgyártók kezdik felfedezni a csokit. Éppen ideje volt, hogy jöjjön egy
Teljesen.
Új.
Világ!
Azért véleményt kérek a rennou-ról egy fogorvostól, ha megkaptam a választ, akkor frissítem a posztot.