Csukd be a szemed, s miután lassan háromig számolok, juttasd el magad képzeletben ideális pihenőhelyedre.
Egy
Kettő (lazíts, komolyan gondolom)
Három
És most juttasd el magad lélekben ideális pihenőhelyedre.
Ha nem jutott volna eszedbe semmi, hát képzeld magad a tenger partjára. Mindenütt kék, zöld és fehér színek vesznek körül: a tenger a mélykéktől a világoskékig mutat színeket, az égbolt azúrkék, mint a mesékben. Minden csendes, a fehéret is csak néhány felhőpamacs és a fürdőruhád képviseli. Hétágra süt a nap, meleg van, de kellemes szellő hűsít. Egy napozóágyon fekszel, ami mellett a kedvenc kiskutyád szuszog, elterülve. A világot már tegnap megmentetted, ráérsz, nem kell aggódnod semmiért, még a mobilod sincs nálad. Délelőtt van, reggelire valami egzotikus gyümölcsöt kaptál be – mondjuk mangót.
A mangónak szerintem nincs túl ütős íze, s egy igazi mangó elfogyasztása után is olyan, mintha maga íz nem is lett volna, csak az emléke. Épp annyira áll közel a valósághoz, mint egy elképzelt nyugodt, tengerparti délelőtt. Tudom, miről beszélek, nemrég faltam fel egy egész mangót, óvatosan farigcsáltam a magjáról a gyümölcshúst, apránként ízlelgetve. A magot elültettem, de még várom, hogy legyen belőle valami.
Talán ezért a szép vagy elképzelt szép emlékekre emlékeztető íz miatt tartják a szerelem jelképének? Vagy a hamvas, zöldes-pirosas gyümölcshéj miatt? Vagy mert a mag kemény, szőrös külseje egy érzékeny magot rejt?
Mindenesetre megvan az a csoki, ami képes úgy visszaadni, hitelesen a koncentrált mangóízt, hogy nem lesz geijl vagy műízű. Gondolom, nem meglepetés, hogy Zotter. A csokimáz alatti töltelékben még a mangóra annyira jellemző szálacskákat is fel lehet fedezni, s az íz elsőre édeskés, ám a szájpadlás hátsó részén teljesedik ki és marad meg igazán. Valójában mangópüré van benne, amin tényleg érdemes elnyammogni, még akkoris, ha egesek szerint emiatt az állaga egy besűrüsödött bébiételhez hasonlít.
Mindez persze nem lenne Zotter, ha nem társulna valami más ízzel, esetünkben a szintén egzotikus paradióval. Ami a csokiban „rágós”, pici narancssárgás darabocska, na az a paradió, romantikusabb nevén az amazonmandula. (Egyébként ez az, amit az egyik Dr. House-ban is emlegetnek, magyarul félrefordítva.) Az összhatás egy picit savanykás.
Hidegen a paradió íze valahogy jobban dominál, de a mangó értékelése érdekében inkább szobahőmérsékleten javaslom ezt a csokit.
Ó, és maga a csokirész, ami az egészet körbefogja? Sötét tejcsokoládé – szerintem színben nem stimmelt volna a világosbarna a duplán sárga csomagolásra is kiterjedő szelídnarancs belsőséghez.
Soha ne együnk ilyen csokit rohanva, soha!
Zotter
Mangós-paradiós tejcsokoládé
Mangó és mangópüré (32%), paradió (6 %)