„Megpróbálom a doktorimat megírni egy új technika felhasználásával, és erre kis zöld emberkék épp az én antennámat és frekvenciámat választják arra, hogy jeleket küldjenek a földieknek.”- mondta Jocelyn Bell, és halvány lila csillagköde sem volt arról, hogy éppen a pulzárok felfedezésében működik közre. Kezdetben feletteseinek sem volt ötlete, mik ezek a rádióhullámok és mire engednek következtetni. Ők később fizikai Nobel-díjat kaptak a rádiócsillagászatban végzett úttörő kutatásaikért”, „a megfigyelésekért és a találmányaiért”,„a pulzárok felfedezésében játszott meghatározó szerepéért”. Végül Jocelyn Bell is megkapta a maga áhított doktoriját.
És ugyanígy kellene fejet hajtanunk az előtt az ismeretlen előtt, aki a csokoládét az aszalt paradicsommal és a sóval keverte.
Igen.
Egy csokoládé, ami teljesen felülírja azt, amit a csokoládéról eddig gondolhattunk. Természetesen étcsokoládéról van szó, 77%-os kakaótartalommal, ami kellően keserű ízt ad ahhoz, hogy a sós ne okozzon meglepetést: a vékony fekete masszában ugyanis apró, piros aszaltparadicsom-cafatok és igazi, fénylő sókristályok találhatók.
Mióta Nóri behozta a szerkibe ezt a veszélyes terméket, kísérletezni kezdtem, mert kíváncsi voltam, ki mire gondol, hogy fogadja ezt az... izé... csokit. Volt, aki a szerkiben kóstolta, ízleltek barátok és ismerősök, de volt, hogy ismeretleneket szólítottam le, ingyenes előadásokon, buszmegállókban és a sorban is a bevásárlóközpontban, a „Van kedve felfedezni egy új univerzumot?” kérdéssel.
Lassan és nagyon, nagyon apró falatokban adagoltam beléjük ezt a csokit. Az élmények – azokéin túl, akik megriadtak tőlem vagy a csokikockától – a rettenetestől az érdekesen át a fantasztikusig terjedtek.
Merthogy ez egy olyan fantasztikus élmény, aminek élvezetéhez azt hiszem, teljesen el kell tudni vonatkoztatni mindattól, amit eddig a csokoládéval kapcsolatban valaha gondoltunk. Mert nem édes. Nem keserű. Nem(csak) sós.
És szerintem tanítani kéne. Az élmény alapján ugyanis talán könnyebb lenne a világban található dolgok és lények létét elfogadni, s innen már csak egy lépés megismerni. Például ahhoz, hogy befogadjuk egy nép vagy népcsoport zenéjét, függesszünk fel mindent, amit eddig az adott népcsoportról gondoltunk vagy tudtunk. Egyszerűen csak adjuk át magunkat az élménynek. És máris...
Isten hozott egy barátságosabb univerzumban!
Hachez Cocoa d'Arriba
aszalt-paradicsomos-sós étcsokoládé
100 g