Zene: So high

Zöldségfélére vágytam, talán ezért akadt meg a szemem a világoszöld-barna csomagoláson, gondoltam, szép zöld pisztácia lesz benne, ami biztosan jól is mutat a fehércsokival, és ezt is régen ettem.

A csomagolás kis elegánsnak tűnt, és bár szerintem a kissé sós ízt és fehércsokit a legkönnyebb elrontani, megvettem, mondván, hogy maximum csalódni fogok.

Tévedtem.

Nagyot!

Ez a csoki valami mesés, és győztem elrejteni azok elől, akikkel megkóstoltattam. Az utolsó kockán próbálom most bemutatni, milyen rétegeket rejt, merthogy különböző szintjei vannak, elég összetett. Tehát:

Fehércsoki: könnyen olvadó, krémes, enyhén vaníliás ízű, édes, de nem túlzottan. Ha letörünk egy feliratozott kockát vagy félbevágunk egyet, könnyen lehet, hogy le is válik a töltelékről, olyannyira vékony keretet ad a tölteléknek.

Pisztácia, mogyoró, krém: mérsékelten édes, a kissé sós pisztácia mellett leginkább a mogyorót érezni. A pralinés krémmel és a fehércsokival együtt nagyon harmonikus.

Állagok: egy egész repertoárt mutat be! A krémes fehércsoki mellett egy jóval nehezebb mogyorós krémet eszünk, amiben különbözően ropogós összetevők lephetnek meg minket: a krémes-kemény pisztáciadarabkák mellett például puffasztott rizsszemek is vannak, inkább csak a más textúra, mint az íz miatt.

Az utóíz inkább sós, mint édeskés.

Szóval egy egyéjszakát ottalvós városnézés helyett egy egész kontinensnyi repülős körutat kaptam.

A gyáralapító Jean Galler egyik videójában egyébként azt állítja, elég abból, hogy a csokival kapcsolatban is vannak szabályok: „Számomra a csokoládé a szabadságot testesíti meg.” Fogok enni Galler-csokit még. Magas elvárásaim vannak.

Galler

fehércsoki friss pisztáciával

65 g

1 kocka: 99 kcal