csox

Csokoládé - eszem és mesélek!

Magyar mediterrán mix

2009. június 20. 16:50 - he

Képzelj egy olyan tavat magad elé, ami a völgyben fekszik. Körötte erdő, a tóparthoz vezető dimbes-dombos lankás közepén színpad, zenekarral. Mintha egy vip páholyban állnál, pedig előtted-mögötted tömeg. A színpad néhány másodpercre elsötétül, az égen a színes lámpáktól megkergült lepkék helyett a csillagokat látod egy pillanatra, aztán a banda rázendít. Bár Lovasi felkonfja szerint ez a dal is a farkakról szól, az Autók a tenger felé-nél már megjegyzi: milyen kis mediterrának lettünk, pedig a Mecsek északi oldalán vagyunk.

És ha már magyar (a büfében van lángos), meg mediterrán (van mézes ágyas meggyes pálinka és vadrózsa- és hársvirágszörp is), egy átlag középiskolát végzett általában rögtön egy bizonyos dunántúli mandulafácskára asszociál. Ezért hadd dobjak be egy másik ízt is: a mézes-mandulás Tibit.

Pirított darabolt mandula van benne, jó sok. Apróbbak és nagyobbak egyaránt – mint mikor mozsárban próbálunk összezúzni valamit. A legjellemzőbb azonban az a mézillat, ami miatt akár egyetlen, becsomagolt kocka is meghatározza a csoki pontos helyét még egy papírokkal, könyvekkel, más csokikockákkal és táskákkal terhelt, agyonpakolt íróasztalon is. Annyira édes és émelyítően mézes illat, hogy a magam részéről (pedig fantasztikus mézekhez vagyok ám szokva) csak olyankor érzek ilyen illatot, ha az orromat szó szerint beledugom egy félig teli mézesüvegbe. Úgyhogy aki nem bírja a mézszagot, ne egyen ilyet! És aki a mézízt, az se, mert bár van ugye benne a megszokottan jó minőségű tibis tejcsokiból jócskán, meg ropogtatnivaló a mandula, az utóízben a méz messze kenterbe veri mindet, ráadásul tapasztalataim szerint az intenzív „utómézíz” kitart kb. egy órát. Ha az összetevőket nézzük, akkor éppen emiatt meglepő, hogy csak 2%-nyi mézpor van benne, s a fentiekből kiindulva sok mézaroma. Szigorúan kissé olvadtan ajánlom, s a legjobb, ha hagyjuk a szánkban tovább olvadni: akkor mindhárom íz egyszerre omlik szét.

És ha már az orfűi fesztiválnál tartunk: a vérpezsdítő Psycho Mutantshoz a tequlia-ízű, kukacot is tartalmazó nyalókát ajánlottam volna – igaz, még nem próbáltam, de pont ehhez a koncerthez illene, ami alatt egy Roberto Rodrigez-film főszereplőjének érezheted magad.

Csak vigyél magaddal kabátot. Meg széldzsekit kapucnival. Ha magyar mediterrán, akkor bármikor eshet.

 

tibi prémium Mézes-mandulás

mézes-mandulás tejcsokoládé

100 g

Ft a Tescoban

1 komment
Címkék: tej méz mandula

Pöttyös török

2009. június 18. 20:25 - he

Azért szeretem, mert olyan jókedve lesz az embernek, ha belenéz - mondta Réka a szenátusi ülés előtt, s közben az M&M-es zacskóba pillantott. Én viszont nem értem, miért rajonganak az emberek az ilyesmi, sokféle színű pöttyökért, ha az ízük nem különböző. A Harry Potter-féle mindenízű cukorka, na, az már döfi – de ott a hányásízű kívülről ugyanolyan kell, hogy legyen, mint a málnás vagy az almáspités. És mégis... Neked is van olyan az ismerőseid között, akik csak a zöld vagy csak a piros vagy csak aranyszínű gumicukrokat szeretik? Ma ezek az M&M szemek a leginkább egy olyan kabát pici gombocskáira emlékeztetnek, amit egy jogos felháborodással elüldözött bohóc hagyott futtában maga után.
Bingó.
Nem szeretem a bohócokat.
A mázt, a maszkot, és hogy állandóan vigyorognak. Az érdekel, hogyan bírja a festéket a bőrük. Ahogy az is érdekel, hogy mitől lesz olyan szép fényes a cukormáz és a polyvitaplex. Egyébként erre már tudom a választ:bekenik őket viasszal
és passz.
Szóval mit tegyünk, ha biztosan befutó csokit akarunk forgalmazni, amin sok szín van? Nézzünk körbe a piacon. Keressünk egy magát egészségesnek és táplálónak beállított szeletet, megnyerve ezzel a nőket és főleg minden anyukát, és ötvözzük egy gyerekeknek (és az anyukáknak és a bohócimádóknak) kedvencévé vált picike, sokszínű cukorkával.

És most vigyázat, képlet jön:

Milky way minute+M&M=Papita

Vagyis keksz alapra kent tejkrém tetejére kent csokikrém tetején található zöld, piros, sárga és kék cukrok. És pont úgy néz ki, mint a csomagolásán a kép. Mondjuk, a csokiréteg valóban nagyon, de nagyon vékony, de legalább a benne lévő cukorkák belseje csokoládés. Ráadásul nem csak a töltelék, de a csoki is meglepően jó minőségű, ahhoz képest, amit az ember egy ilyen típusú szelettől várna. Egyébként a Papita több, mint a fenti két csoki összege, hiszen a tejkrém fölött ne feledkezzünk meg a szuper kis csokikrémről, ami egyfajta „hab a tortán”. Különbség lehet, hogy mivel a csokiba ágyazták őket, ki sem próbáltam, hogy ez a cukorka csak a számban olvad-e nem a kezemben.

Amit viszont tuttira kiemelnék, az a keksz. Na, nem fogható Miss Marple kedvenc süteményéhez, de elég omlós. Gyakorlatilag két buszmegálló alatt apró pici darabokra sikerült törnöm a táskámban. Ha valaki nem a kekszről szeretné lenyalogatni a csokit, hanem fordítva, ezt neki találták ki.

Ez az apró kis hibrid ötlet egyébként török, a gyártó a Sölen. Megjegyzem, a szövegek alapján érezhető: világuralomra törnek! A Papitának van facebook reglapja:
http://sk-sk.facebook.com/pages/Papita/19676284812?v=info&ref=mf
És egy takácsi
egyéni vállalkozó a magyar forgalmazója is.

 

Papita
90 Ft a Reál üzletben

 

3 komment
Címkék: tej keksz

Ez már döfi!

2009. június 17. 22:47 - he

Ha igazi, csokoládéról szóló művet szeretnénk olvasgatni, akkor meleg szívvel ajánlhatom ezt a könyvet. Bár látszólag ugyanazt a kört futja be, amit a korábban bemutatott csokoládés könyv, mégis merőben más: mintha egy sok teraszos, hatalmas csilli-villi luxus óceánjárót hasonlítanánk a hajótöröttek ugyanerre a célra szánt cölöptutajához.

Ez a könyv is a csokoládé történetével kezdődik, például itt van rögtön Ek-Chuah, a kakaó védőszellemének ábrázolása, ami nem csak az isteni, éteri jelleget, hanem a kakaóbab feldolgozásának fáradtságos voltát is kifejezi – a védőszellem ugyanis a legtöbbször térdel, ahogy a kakaófeldolgozó munkások. Egyrészt nyilván azért, mert az Újvilágból származik, s mint ilyen, a spanyol hódítóknak köszönheti európai jelenlétét, ez a könyv a csokoládénak leginkább az újvilági és spanyol történetét követi nyomon. Az egyik kedvenc részem a könyvben, amikor a csokoládékészítés mexikói hagyományát mutatják be (14-15. o.), képekben: egy nő addig zúzza a kakaóbabot, míg kenhető massza nem lesz belőle. Ők biztosan hasonlóan ferde szemmel néznek a mi réteslap-húzogató nénijeinkre, de a képeken is jól látszik, hogy a zúzáshoz használt homorú „üllő” szerűség és a vasból készült „sodrófa” komoly izmokat kíván. Az eszközökből kiindulva az ember egy kovácsműhelybe képzelhetné magát, nem csokikészítő manufaktúrába...

Magukat a babokat is bemutatja a könyv: a sötétbarna, keserűtől (Venezuela) az erős, fanyar, kissé keserű, kissé savanykáson át (Grenada) a nagyon világosig (Jáva). Azt is leírja, hogy a különböző, általában jutazsákokban tárolt babokat a gyárak saját, titkos receptjeik szerint keverik. Van egy olyan kisebb üvegcsövük is, ami leginkább a borászatban használt lopóhoz hasonlít: beledöfik a zsákba, s úgy húzzák ki, hogy tele van kakaóbabbal – így ellenőrzik a minőséget. A szerzők végigzongorázzák a gyártás teljes menetét: a törést, az őrlést, a finomra őrlést, a konsírozást (ami gyúrás-keverés, nemesítés), temperálást és formázást.

Majd egy-egy mesterszakács segítségével bemutatják, hogyan kell klassz kis csokoládéformákat készíteni – fodrokat, kosarakat, tojásokat, nyuszikat... A recepteket olvasva az ember megtudhatja az adott édesség történetét, maguk a leírások pedig olyanok, mintha egy végzett cukrásznak szánták volna őket – mégis közérthetőek maradnak.

Hadd mondjak a profizmusra egy példát: a könyv, amiről korábban írtam, csokoládé mártott gyümölcs néven azt írja: mártsuk a gyümölcsöt a csokiba. Itt viszont kiderül az is, melyik gyümölcshöz melyik fajta csokoládé passzol, hogyan rajzoljunk a már bevont gyümölcsökre csíkokat, melyik gyümölcsöt kell mindenképpen kiszárítani, mielőtt bevonnánk. Pl.: „Az eper a csokoládébevonat előtt még egy cukorréteget is igényel, mert saját cukortartalma túl kevés a keserű csokoládé markáns ízéhez képest.” - érvel a könyv.

A sok receptből egyet lopnék át ide, mert sokféle sütihez és italhoz jól jöhet, ráadásul a könyv szerzői szerint lezárt üvegben, hűtőszekrényben sokáig eltartható, ez pedig a csokoládészirup. ½ liter tejszín kell hozzá, amit 10 dkg cukorral és átszitált, 5 dkg sötét kakaóporral összefőzünk. Mikor levesszük a tűzről, belekeverünk 20 dkg olvasztott csokoládébevonót. Szűrőn átcsorgatjuk egy üvegbe, és hideg helyre tesszük.

 

 

Nagy CSOKOLÁDÉ könyv

(Kakaó, csokoládé, cukrászat, bonbonkészítés, desszertek, italok)

Fraktura

 

Aréna 2000

 

Szólj hozzá!
Címkék: könyv

Mákonyt a népnek! Mákonyt a népnek!

2009. június 12. 15:56 - he

E tanulmány tárgya azoknak a titokzatos következményeknek és beteges gyönyöröknek az elemzése, melyeket a kábítószerek okoznak, azoké a kikerülhetetlen bűnhődéseké, melyek tartós igénybevételükből származnak, és végül azé az önmagában való erkölcstelenségé, amelyet egy hamis eszménykép követése jelent.” - ezt írta Baudelaire Mesterséges mennyországok című művében. Írhatta volna a csokoládéról is, igazán.

Ópium.Mákony. Képzelgések. De Quincey és Baudelaire inkább leragadtak ezeknél. És nem kell aggódni, mert mindez csak a zöld mákgubók levéhez köthető, sem a virágjához (amiből fantasztikus szörpöt gyártanak a fifikás franciák, amit pezsgőhöz adagolva szintén egy mesterséges mennyországba vezető lajtorjafokot kapunk), sem a terméséhez nincs köze.

Azzal a szóval, hogy „mákgubó” a középiskolában ki lehetett volna üldözni a világból, merthogy rajzórán mást sem kellett rajzolni, mint mákgubót szétvágva, egyben, oldalról, felülről, alulról. Unalmas volt.

Mulatságos volt viszont anno mákos tésztát enni, főleg akkor, ha utána az embert egyenesen az iskolafogorvoshoz vitték. Meg jól néznek ki utána a rágók, amik klasszul összeszednek minden apró mákszemet az egyébként meglepően göcsörtös és meglepő helyeken meglepően piciny lyukakat tartalmazó fogsoromból – na ez az egyetlen hátulütője minden mákos sütinek, igazából mákos fagyinak és a mákos tésztának is. Bajszos-szakállas ember ne egyen nyilvánosan lekváros fánkot – vélte az apám is, úgyhogy személy szerint nem javaslom, hogy bárki egy igazi fogpaszta-mosolyt megeresszen ezután a csoki után.

Merthogy ez igazi mákos csoki, nem csak elvétve, díszül, hanem úgy igazából mákos. Töményen. Ahogy kicsomagolod, a vastag fehércsokitól nem látszik, belül már ott sorakoznak az apró kis fekete-szürke mákszemek.

Sok-sok darált mák, némi darált mandula (éppen annyival kevesebb, hogy ne legyen túl kesernyés a máktól, de az ízét szinte nem is érezni), egy kevés tejszín – kb. ennyi a töltelék, mindez vastagon bevonva krémes fehércsokoládéval. És valójában, ami igazán édes az egészben, az a bevonat, a nem túl szép fehér csoki. A belbecs viszont kesernyés, nagyon intenzíven mákos, és ahogy az ember, harapdálja a tölteléket, egyre-másra roppantja össze a mákszemeket. Remek, remek, remek. Olyan egyszerűnek tűnik, és olyan nagyon más, mint egy „megszokott” csoki. Mivel elég drága, vagy extravagánsnak ajánlom megvenni a nagy kiszerelésű csokit, vagy magánfogyasztásra próbaként a kicsi táblát.

Olyan klassz, hogy regénylapra kívánkozik. Lásd kábítószer és irodalom. És tudom, hogyan enné ezt a csokit az isteni Lord Byron. Mert az biztos, hogy imádná. Csak csöpögtetne rá néhány fekete, ópiumot tartalmazó cseppet (Black Drug) is.

 

 

Fehér csokoládé mákos ganache-töltelékkel 

Coppeneur

18 g

ajándék :)

 

Szólj hozzá!
Címkék: fehér mák

Ökör,te

2009. június 07. 18:23 - he

Bosc, Clapp, Fétel apát, dr. Guyot Gyula. Férfias gyümölcs ezek alapján a körte (a hurrikánoknak meg általában női nevük van – jegyzi meg Carlos). De ha már körte, itt van például Vilmosé: húsa fehér, olvadó, bőlevű, illatos, édes-savanykás ízű, muskotályos zamatú. Vajon Isten miért nem szokás ezt a mennyei gyümölcsöt csokihoz keverni?

Szokás, csak nálunk kevésbé.

Például a franciák megteszik. Merthogy a Szép Heléna körtéje néven futó bestseller recept (és nemcsak finom, jól is néz ki), részben éppen a csokoládé-körte párosításról szól. De minden egyéb sütit tekintve a körte szerintem egy picit mostohagyerek. Igaz, van egy rakatnyi más olyan édességnek is kiváló növény, amiből nem jelentetnek meg önálló szakácskönyveket, mint például a rebarbara, ami pedig nálunk is megterem... Najó, nevezzük a körtét középutasnak a kedveltség és gyakori felhasználás és a teljes ismeretlenség között.

De éppen emiatt számít ez a csoki különlegességnek. A megszokott Tibi tejcsokiba egy csomó apró vilmoskörtecafatot kevertek. És hogy Bubát idézzem: „olyan, mintha nem is lenne kandírozott”. Persze, mert nem is az. Újhegyen azt találgattuk, hogy vajon hidegen vagy szobahőmérsékleten jobb-e. Bubának és anyukájának abban igaza volt, hogy melegebben jobb. Mintha egy körtés csokikrémet majszolna az ember. Ehhez pedig elég a 8%-os vilmoskörtedarabka-tartalom, ami nagyjából azt jelenti (két tábla elfogyasztásának tapasztalatai után), hogy kb. 2 gyümölcshús-cafat jut minden egyes kockára. Van benne vilmoskörte-aroma is, aminek köszönhetően pedig minden csokinyalatnak körtés íze van, anélkül, hogy a kásás körtehús leve lefolyna a szánk szögletéből. Kevésbé remegtette meg a térdem, mint a málnás, kevésbé meglepő, mint a túrós-citromos, de mindenképpen nagyon finom! És miközben eszegetjük, és hagyjuk egybeolvadni a pici körtedarabok és a csoki ízét, mint egy nagyszabású szimfónia főszólamait, hadd hívjam fel valamire a figyelmet!

Mikor először kóstoltuk, eltelt 30 perc, és akkora vihar lett, hogy a kertünk egy fája és több másik fa ága esett martalékául. Mikor másodszor ettem belőle több kockát, Harkányba tartottunk egy buszon, és kellemetlenül zuhogni kezdett. Mikor ma eltökéltem, hogy megírom a posztot, viharfelhők kezdtek gyűlni, aztán komolyan zuhogott – most, hogy befejeztem, még borult az ég, de elállt az eső. Szóval ha valaki mostanában aszály sújtotta országba utazik, kérem, vigyen magával ilyen csokit, és számoljon be a fejleményekről. Köszönöm!

 

 

Tibi különleges tejcsokoládé vilmoskörte darabkákkal

90 g

150 Ft az Intersparban

 

2 komment
Címkék: körte tej
süti beállítások módosítása
Mobil