Tegyük fel, hogy a hamburgeradó nem egy újabb sarc, hanem valóban azért találták ki, hogy egészségesebbek legyünk. Akkor meg mi bajuk a csokival? Nem a kakaót csak nyomokban látott bevonókról beszélek, hanem azokról a csokoládékról, amiknek 40, vagy akár 60%-ának valóban van köze a kakaóbabhoz.
13+1 érv amellett, hogy miért jó a csoki:
1. Többfajta polifenol van benne, ami nincs más élelmiszerben nagy mennyiségben (emiatt genetikailag is elemezték, lásd Nature: The genome of Theobroma cacao). Jóval több van benne, mint a vörösborban, több, mint a zöldteában és több, mint az eperben, és több, mint a hagymában! (Lásd Kerti, lásd Katz:
Having Your (Dark Chocolate) Cake, and Eating It, Too!)
2. A polifenolok miatt a csokifogyasztó nagy valószínűséggel elkerüli a szív- és érrendszeri betegségeket (ami Magyarországon az egyik vezető halálok).
3. Gyorsítja a „rossz” koleszterin kiürülését a vérben.
4. Stabilizálja a z érfalak rugalmasságát, ezzel megakadályozza az érszűkület kialakulását (ami szívinfarktus kialakulását is valószínűsíti).
5. Javítja a koszorúerek állapotát (Lásd: Corti, Kerti).
6. Antioxidáns és gyökfogó hatást fejt ki (lassítja az öregedést és csökkenti a rák kockázatát).
7. Csökkenti a vérnyomást (lásd Katz, Mittleman).
8. Már az illatától is immunoglobulin A szabadul fel, ami jó az immunrendszernek (lásd: Angela Clow)
9. Kedélyjavítónak tartják évszázadok óta
10. Afrodiziákumnak tartják évszázadok óta
11. Különleges növényből származik, aminek fennmaradásában segít a csokoládé miatt figyelem (lásd: Michael Moyer)
12. Humanitárius oldala is van: elmaradott vidékeken élőket lehet segíteni azzal, ha valaki fair trade csokit vesz (lásd például Atkinosie gyárát!)
13. A hazai csokoládégyártás kifejezetten jót tesz a nemzetgazdaságnak.
+1 Bármivel próbáljuk helyettesíteni a kakaót, az csak ártalmasabb (szentjánoskenyér-őrlemény vagy színezékek pl.)
Addiktív, persze, hogy addiktív, ugyanúgy, mint a tévésorozatok, maga a tévézés, az alkohol, a kábítószerek, és még sorolhatnám. Egy minőségi csoki ára (amit nagy valószínűséggel nem is falunk be azonnal és egyszerre) annyi, hogy abból már legalább egy zacskó száraztésztára futja, amit az emberek összetúrózva-szallonázva vagy grízesen megesznek. Melyik a jobb?
Közben a világon több olyan elismert kutató van, aki a csokoládé kémiai és orvosi vizsgálatával foglalkozik, elég csak – ahogy most én tettem - rákeresni a komolyabb tudományos lapok tartalmára. Értem én, hogy az elhízás nagy baj, de a magam részéről a szerény keresetek, a túl sózott-cukrozott közétkeztetés és a stressz számlájára írnám ezt a jelenséget. Persze, ez csak az én véleményem.
Merthogy szerintem a csokoládé a mi barátunk. Tessék felírni a jók közé.