Gondoljuk azt, hogy a csokikockák önállóan csak akkor, és csakis akkor járnak negatív következményekkel, ha mind egyszerre vannak jelen: mondjuk egy egész tábla már bűn, egy csokikocka még nem az. Jé, éppen úgy, mint a torrentnél.

A Neuhausnak például remekbeszabott és oltári drága bonbonjai és trüffeljei vannak, sőt, vannak rendes táblás csokijaik is. Aztán rájöttek, hogy apró darabkákban minden csokiból többet lehet eladni – ráadásul olyanoknak is, akik egyébként lehet, hogy nem esznek csokit. Na, így kaptam én néhány kis csokit egyszerre Belgiumból.

3,5 centi szer 3,5 centis, 3 mm vastag csokikockák ezek és minden kocka közepén ott virít az N, nem, mint a divatjamúlt Netscape és nem mint az nCore, aminek tegnap foglalták le a maradék szervereit, hanem mint neuhaus, ami önmagát egyszerűen a „belga luxus csokoládé”-val azonosítja – bizony, már 1857 óta!

Eredetileg kávé mellé szánták őket, és meg kell mondjam, öröm látni, ahogyan belesüppednek a tejhabba, - mint torrentoldal-üldözők a jogszabályok mocsarába - minél keményebb a hab, annál lassabban, hogy végül szétolvadjanak a forró kávéban. No de éppen azért csomagolták külön, hogy kávé mellé lehessen adni, ÉS hogy mindnek különböző ízesítése lehessen. Bevallom, a kávéban vagy tejeskávésban oldódás után a kis csokis ízen kívül a külön ízesítések nem igazán érezhetők, hacsak nem várunk sokat, és horgásszuk ki kávéskanállal a még olvadófélben lévő csokicafatokat a kávénkból. Semmiképpen ne töltsük rá a kávét a csokira, ha Neuhausról van szó! Önállóan az ízek azért egyértelműbbek:

A sötétbarna, a 70%-os étcsoki valami mesés! Ennél figyeltem meg először, hogy mennyire gyönyörűen törik ez a csoki: a „kagylószerű” hasonlat, amit a profik szoktak mondani, abszolút illik rá.

Ha a kesernyés étcsoki után kétségeink lennének, hogy igaz-e a neuhaus szlogenje, tegyünk szert egy exotic lime ízű világoszöld csomagolásúra. Mert ebbe nem tudni hogyan, de olyan pici, savanykás pontokat rejtettek, amitől az egész olyan, mint egy görögtűz: a kesernyés étcsoki-alapszínű sötét égboltot sziporkázó és nagyon intenzív lime-rakéták törik meg. És eleve: lime étcsokival,mekkora ötlet.

A málnaszínbe csomagolt málnás szintén étcsokis, és ugyanolyan a kockán belül okos csomópontokban elosztott kis málna-rakéták vannak benne: komolyan olyan, mint a Tibi málnás csokija, csak magok nélkül.

A tejcsokikkal szkeptikusabb voltam, de nem kellett volna.

A púderrózsaszínbe csomagolt karamellesben például egészen aprócska karamelladarabkák ropognak az ember foga alatt (igen, 3 mm-es vastagságban, ennyire picik), a ki tudja, miért narancsszínű csomagolású kávés viszont nekem olyannyira kesernyésen kávés, hogy az már meglepő. A speculoos nugátos-fahéjas-szerecsendiós-kekszes, merthogy ez a speculoos egy belga kekszféle (recept!).

Gondolom, hogy van olyan bolt, ahol lehet kapni külön-külön vagy vegyes válogatásban ezeket a csokikat, mindenesetre érdemes megkóstolni őket, vagy ha netán ilyesmit adnának valahol a kávé mellé, lopjuk vagy inkább kérjük el mindenkiét. Csak nehogy úgy járjunk, mint a torrentezők és a neuhaus-t adó kávézókról is újraforgassák a Bukás Hitleres jelentét, mint az nCore-ról. A csoki különben is teljesen legális dolog, nem lesz miatta razzia.