Muszáj volt egy kis szünetet tartanom, de most megtriplázom a visszatérést: 3 Kit Kat egy dobozban. Hogy mást se érjen meglepetés: ez mindössze annyit jelent, hogy három Kit Kat van egy dobozban. A hosszú, elegánsan csillogó vastag tejcsokibevonat alatt 4 vékony, dupla ostya van. Magyarul: vékonyra szelt csokis nápolyi. De tartsunk is szünetet.

Az alapreceptet 1920 körül találták ki, s ahogy kezdett befutni (ami jobbára a második világháború utánra tehető), úgy kezdtek nagyobb cégek érdeklődni a népszerű szeletek után. Egy darabig több cég tulajdonában volt a gyártási jog, aztán már csak kettő maradt: a Hersey Amerikában és a világ összes többi részére a Nestlé, amit tavaly tavasszal éppen a Kit Kat gyártása kapcsán támadott durván a Greenpeace (egyik – másik kampányklip elég durva, szerintem ne nézzük evés közben). Az orángutánok élőhelyének tönkretételével vádolták az óriáscéget.

A szelet gyártásánál anno arra alapoztak, hogy akkorára gyártsák a vastagon összecsokizott ostyalapocskákat (vagyis az „ujjakat”), ami biztosan elfér egy tízórais dobozban. És ez a jó a mostani kiszerelésben is: nem csak egy 4 soros „táblát”, de háromszor négy sort oszthatunk meg.

A kilencvenes évek végén kezdtek gyártani különálló szeleteket, amiknek az alapelve legtöbbször az, hogy az eredeti két ostyalaphoz képest több és magasabb az ostya-halom. Na, azoknak van az ostyán és a kakaós krémen és bevonaton kívül más ízük, egyébként Európára nem jellemző, hogy a Kit Kat bármivel tupírozva lenne.

Talán mert eredetileg volt egy japán cég is, ami egy ideig KitKatot gyártott, úgy tűnik, ott rendkívül népszerű. Nem csak, hogy Koji Suzuki szövegeket csatolnak hozzájuk (ő az, akinek a novellájából a Kör című filmet forgatták és írt wcpapírra is), de rengeteg ízben gyártanak Kit Katot. Hogy tényleg csak néhányat említsek, van almaecetes, rágógumiízű, sós karamellás, citromos borsos, uborkás, édesburgonya ízű, zöld teás, wasabis, gesztenyés, roston sült kukorica és borízű is.

A Have a break, have a Kit Kat! Szlogent még mindig sokszor próbálják az ostyalapok töréshangjával eladni – valahogy mégsem annyira jellegzetes, mint a Magnumé...

De a lényeg: ne keverjük össze a Kitekattal – a macskák amúgy sem érzik az édes ízt.

Kit Kat Multipack

389 Ft a Tescoban

Korábban kell felkelned ahhoz, hogy engem egy csokinak pusztán a formájával megnevettess – gondoltam én, mikor Zsófi biztosra vette, hogy röhögni fogok. És hát pedig lőn.

Merthogy nem mást öntöttek csokiba Berlinben, mint Karl Marxot. Éppen olyan, mint a képeken, azt meg kell hagyni: a szakáll, a bajusz, a frizura, a (kapitalizmust) olyan szúrósan néző szempár... csodálatosak a kis részletek, a hajszálak, és mivel a szája félig nyitva, tényleg majdhogynem megszólal. Egy darabig bírtam, aztán bele kellett harapnom Marx vállába (nem, eddig sosem fantáziáltam ilyesmiről). Nos, Marx, mint csokidombormű (vagyis inkább csokiplakett) kifejezetten édes tejcsokiból van, ha rajtam múlna, azt mondanám, ugyanolyan tejcsokiból, mint a sima Bocis tejcsokitábla.

Aztán Zsófi előhúzta a táskájából Otto von Bismarckot – fehércsokiból. A sisakján ott a sas, a mellkasán az érdemrendjei, de a bal fülét aztán leharapta Zsófi. (Egyébként Bismarck jóval magasabb, mint Marx, nem tudom, hogy vajon ez igazából is így volt-e.)

És bizony mindez egy kis német cukrászatból való (Meysenburg delicious souvenirs Berlin), ami nincs messze a brandenburgi kaputól, s ezért aztán a tulajok szuveníreket találtak ki, amiket a turisták meg(v)ehetnek.

És akkor eltűnődtem.

Van Rákóczi túrósunk. Meg Esterházy tortánk. Sőt, Kossuth kiflink. Mátyásból már csak madarunk, mert étel nem jut eszembe, amit a királyról neveztek volna el. Ha a XIX. század nagyjaira gondolok, ahogy a berlini cukrászok, akkor kit öntenék csokiba? És vajon tejcsokiba Széchenyit és fehércsokiba Deák Ferencet vagy fordítva? (A huszadik századi politikai életre már nem, a huszonegyedikre meg már egyáltalán nem merek gondolni sem.)

És Ön, kedves Olvasó, kit és milyen csokiba öntene?

A legkreatívabbnak szívesen felajánlanám a csokiállamférfi és/vagy a csokifilozófus fejét, csakhogy pár nappal később megint kedvem támadt Marxot enni és kiderült, hogy addigra lejárt a csoki szavatossága. Ez azért is furcsa, mert a neten talált infók szerint márciusban nyitották a berlini üzletet... Lehet, hogy ezek a figurák ennyire romlandók?

Megjegyzem: e poszt címét Jacques Derrida egyik könyvének magyar változatától kölcsönöztem, ne gondoljon senki semmi médiatörvénybe ütközőre. Bár éppen ma még lehetne.

 Összejöttünk, hogy az idei szaloncukor-kínálat egy részét teszteljük: összesen huszonháromfélét kóstoltunk végig, aztán egy asztal alatt megbújó csomagból előkerült a huszonnegyedik. Jobban bírtuk, mint hittem volna.

Próbáltunk lehetőleg kimért szaloncukrot venni, hiszen – különösen egy teszteléshez – csak ízelítőt akartunk megvenni. Aztán persze két dobozos kiszerelésű is befigyelt, bár azt hiszem, azoknál nagyjából biztosra mentünk. Próbáltam kifejezetten nem olyanokat összeszedni, amik a tavalyi tesztben szerepeltek. Annyi bizonyos, hogy a tavalyi kérdés – vagyis hogy a szaloncukorpapírba csomagolt bonbon igazi szaloncukor-e – a mai napig áll. Érdekes, hogy a csomagolásokat tekintve idén az angyalkásak szerepeltek le, bár van kivétel is. A teszten a kókuszfan Dominika, a meggy-imádó Zsófi és a fotókat is elkövető univerzális Zsófiusz vettek részt rajtam kívül – a leírásokat Carlos szakértő megjegyzéseivel egészítettem ki.

Úgy kezdtük, hogy pontoztunk, amit a magam részéről nagyon megbántam (az íz intim dolog szerintem), ezért csak a többiek pontszámait jelenítem meg.

Lássuk!

Stühmer étcsokis trüffeles

Retro, szépséges csomagolás, szép Stühmer felirattal magán a szaloncukron. Nagyon hasonlít a Stühmer trüffelkrémmel töltött csokira, csak a csokiréteg jóval vastagabb. Zsófi szerint lehetne rumosabb – abban mind egyetértettünk, hogy guszta és a csokija is nagyon jó. (Domi: 7 pont, Zsófi 9 pont, Zsófiusz 9 pont)

4990 Ft/kg

Szamos

Sima bevonat, ami szép annak ellenére, hogy elvált a töltelék a csokitól, már most. Domi szerint a leginkább a tortabevonóra emlékezteti a csoki, Carlos szerint jó magas kakaótartalma. Marcipánosra emlékeztető sima krém. (Domi: 5 pont, Zsófi 5, Zsófiusz 4 pont)

4990 Ft/kg a Csokikorzóban

Tojáslikőrös szaloncukor (Bakos marcipán)

Rácsozott a teteje, egyértelműen tojáslikőrös de abban egyetértettünk, hogy mindannyiunk szerint van egy markáns vajas mellékíze, ami egyikünket az olvadt viaszra, másikunkat egy mosogatószerre emlékeztette (annak ellenére, hogy elvileg még nem kóstoltunk ilyesmit). A tejcsokija viszont nagyon finom. (Zsófi: 4, Domi: 4pont, Zsófiusz 6 pont)

4990 Ft/kg a Csokikorzóban

Stühmer tejcsokis trüffelkrémes

A vajkaramellás csokira emlékeztet, csak kicsiben, Domi szerint nagyon finom a csokija. (Zsófi: 9, Domi 9, Zsófiusz 8)

4990 Ft/kg a Csokikorzóban

Diabetikus Prémium marcipán (Bakos)

Sok volt az előítéletünk, de ehhez képest is vegyes a kép: az összhatás elsőre meglepően finom, az utóíz viszont szerintünk kesernyés, illetve szerintem olyan, mintha krumplicukrot ettem volna. (Zsófi 7, Zsófiusz 4, Domi 4)

5990 Ft/kg a Csokikorzóban

Csokikorzó noname

Csomagolt bonbon jellege van, makk alakú kívülről. Tömör gyönyör mindőnk szerint, a csokibevonat alatti krém tetején egy rétegnyi pirított mogyorócsík van. (Domi 6, Zsófi 7, Zsófiusz 7)

3990 Ft/kg a Csokikorzóban

Marcipános Milka

Az illata is szuper, marcipánmassza van benne. Szerintem sokan ismerik, no comment.(Zsófi: 8, Zsófiusz 7, Domi 9)

1590 Ft/ csomag az Intersparban

Stühmer Gertrúd

Békebeli íz, narancsos-csoki picike narancshéjdarabkákkal. Szerintem a legkifinomultabb krém, amit valaha szaloncukorban kóstoltam.

(Domi 10, Zsófi, 10, Zsófiusz 9)

4990 Ft/kg a Csokikorzóban

Whiskeys

Sima ezüst színű csomagolásban árulják, kimérve. A sztaniol azonban egy nagy méretű dianás-cukor szerkezetű édességet rejt, vagyis egy vékony cukorkapszulán kevés csoki van, belül pedig alkohol: whiskey. Vagyis szerintünk valami olyasmi, mint a whiskey. A csoki szerintünk nem túl finom, és Zsófiusz szerint van egy nagyon furcsa, a torkot megszálló mellékíze. Nem rajongtunk az ízéért, de sztm az ötlet izgi. (Zsófi:1, Domi 2, Zsófiusz eredetileg 1 pontot adott, aztán leminősítette nullára)

1490 Ft/kg

Írkrémes

Civilben bonbon. A csokija Zsófiuszt egy olcsó Mikuláscsokira emlékezteti, de az egyik legszebben szeletelhető szaloncukrunk volt: pici fehér töltelék a szabályos szaloncukortestben. A krém viszont szerintünk vajas (vajon igazi írből készül?). (Zsófi: 1, Domi: 1, Zsófiusz:2)

960 Ft/ kg, kimérve kapható a Jerry Marketben

Noname piros egész alakos szárnyaló angyalos

Civilben bonbon. A belseje egészen nagy és pozitív meglepetésünkre olyan, mint a vadászcsoki, csak talán kisebb alkoholtartalommal és kesernyésebben. (Zsófi 8, Zsófiusz 9, Domi 7)

960 Ft/kg a Tom Marketben

Noname 2 zöld csomagolású szárnyaló angyalos

Civilben bonbon. Tejcsokis bevonat, kifejezetten diós íz, aztán úgy döntünk: inkább dejós (diópótló), mint dió. Talán a lottószelethez tudnám hasonlítani. (Zsófi: 5, Domi 5, Zsófiusz 5)

960 Ft/kg a Tom Marketben

Konzum

Szép emlékek (sokak kedvence a rózsaszínű belsejű volt), de ezt már nem kell széttörni, mert lágy krém van benne. Vajon ez nem az, amire emlékszünk vagy csak akkoriban ettünk túl régi szaloncukrokat? Az ízét próbáltuk belőni, aztán megtaláltuk a szakkifejezést: amit ettünk, annak éppen trópusi íze volt. A csokija finom (Zsófi 6, Zsófiusz 6, Domi 5)

699 Ft/400 gramm

Banános (Mester Sweet Kft., Kecskemét)

Az illata éppen olyan, mint a spárban kapható habos-banánízű édességnek, de valójában szerintünk habosított vajkrém, némi banános ízesítéssel. Pedig hiszünk a banánban! (Domi 1,16 pont, Zsófi 2, Zsófiusz 2)

990 Ft/kg egy utcai árusnál

Túrós (Mester Sweet Kft., Kecskemét)

Étcsoki bevonata van, ami nagyon jónak ígérkezett. A töltelék cukortartalma viszont sajnos kivált a bevonat oldalára abban, amit kóstoltunk. A csalódás viszont az volt, hogy a túrós krém szerintünk kifejezetten margarinos ízű volt. Savanykás, ami szerintem érdekes kontraszt. (Zsófiusz 5, Zsófi 2, Domi 4)

990 Ft/kg egy utcai árusnál

Almás-fahéjas (Mester Sweet Kft., Kecskemét)

Almaitalpor illata van, Zsófi szerint műanyagos almaíze. Miután a csoki és az almaíz eltűnt, markáns fahéjíz marad az ember szájában, ami szerintem remek - Zsófiusz szerint viszont nem fahéjas. (Zsófi 5, Domi 7, Zsófiusz 6)

990 Ft/kg egy utcai árusnál

Tibi mazsolás-túrós

Tejcsokival van bevonva. Nincs olyan mellbevágó illata, mint a kecskemétinek, viszont finom. És ahogy a dobozon, hát tényleg van benne mazsola. Picit citromos, a legjobban egy igazi édes, csokival leöntött túrós palacsintára hasonlít az íze, csak a tészta nélkül. Remek. Egy kicsit hasonlít a túrós Tibire, amit mostanában nem látok sajnos. (Zsófi 7, Zsófiusz 8, Domi 8)

1290 Ft egy dobozzal az Intersparban, 400 gramm

Carlos szerint nem tipikusan szaloncukor, meglepő, mert nem ezt várod, amikor beleharapsz, és aztán rájössz, hogy nagyon finom. Zsófi és Domi szerint a mákostésztán megszokott mák-porcukor keverék ízére emlékeztet. Zsófiusz és szerintem még egy kis mák nem ártott volna. De meg kell hagyni, szerintem remek, főleg, hogy egy kicsit citromos is – engem a mákosrétes szélén összetömörült töltelékre emlékeztet. (Zsófi: 8. Zsófiusz: 4, Domi 7)

990 Ft/kg egy utcai árusnál

Vajkaramellás (Bonbonetti)

Szeretjük mind nagyon, krémesebb, mint amire számítottunk. No more comment. (Domi 7, Zsófi 8, Zsófiusz 7)

600/ 400gramm

Kókuszos (Bonbonetti)

Bounty csoki miniben. Zsófiusz szerint tejporízű, kicsit kevésbé kókuszos, mint az eredeti Bounty csoki. (Domi 8, de ő kókuszfan, Zsófi 5, Zsófiusz 4)

600 Ft/400 gramm

Zselés (Bonbonetti)

Igazi retroszaloncukor, ugyanakkor valljuk be: ha kimondom: szaloncukor, akkor legtöbbünknek a zselés jut eszébe. Domi szerint a csoki nem olyan jó. A zselé viszont sztm igen. (Domi 6 pontot ad, úgy, hogy nem is szereti a zselét, Zsófi 7, Zsófiusz 7)

600 Ft/ 400 gramm

Gumicukros (Mester Sweet Kft., Kecskemét)

A piros papír bevonat nélküli, kívül csillogó nagy darab gumicukrot rejt. Ha szétvágjuk, a vágott felület nem fényes, hanem matt. Domi szerint az ablakszigetelős kaucsukra emlékeztet ez, a többi gumicukorhoz képest gigantikus gumitömb – nekem az illata a szépemlékű gumicumi illatát idézi. Egészen megdöbbentő élmény, a még azt is kipróbáltuk, hogy a földről visszapattan-e – de nem. (Nulla pont mindenkitől.)

990 Ft/kg egy utcai árusnál

Rumos-kakaós (Zemplén csoki)

Már az illat miatt érdemes megvenni. Nem túl szép, de egyedi a csomagolása, ráadásul gesztenyés ízű sportcsoki íze van. Domi szerint picit mű, és Zsófiusz szerint hiányzik egy meggy a közepéből, mert azzal lenne tökéletes.

377 Ft 400 gramm Spár

Ezek a fogorvosok mókás emberek – legalábbis ezt feltételezi a Materialise Dental cég, ami minőségi étcsokiból készült fogsorlenyomatot készíttetett reklámtárgynak. Hogy a dolgot megkoronázzuk: mivel korábban már volt szó fogimplantátum alakú gumicukorról, most a fogínybe már beültetett implantátumokat lehet megszemlélni a csokilenyomaton.

Attilának (ismételten) legyen hála azért, hogy kimondhattam ilyesmiket: Vágjak neked egy szemfogat? A fogsor egy fehércsokiból készült „lapon” volt, ízlésesen egy áttetsző dobozkába csomagolva. (Vajon ha ettől a cégtől rendelnénk meg a kivehető fogsorunkat, akkor azt is ilyen klasszikusan letisztult és átlátszó dobozkába csomagolnák?) Az alapanyagul szolgáló csoki nagy kakaótartalmú volt, biztos is vagyok abban, hogy nem ártott a fogainknak. Azt hiszem, ha fehércsokiból készült volna, sokkal inkább kirázott volna a hideg – valahogy olyan valószerűtlen volt fekete fogakat enni (akinek lenne erre bármilyen vudus megjegyzése, azt most megkérem: mellőzze!).

Talán tudták a megrendelők, talán nem (egyébként a csokikészítő belga cég csak egy-két képet tett fel a reklámcélra rendelt csokijaikról, köztük egy csokiszoborról, az implantátumos fogsort nem mutogatták), de a csokiból készített, étkezéshez részben köthető tárgyak egy külön művészeti irányzathoz kötődnek. Ez az eat-art. A futuristákhoz közel álló művészeti ág azt akarja megmutatni, milyen nagy fontosságot tulajdonítunk olyasmiknek, amiknek nem kéne. Kezdetben, a hatvanas évek elején még csak annyiból állt tevékenységük, hogy ételeket és ételmaradékokat szedtek és rendeztek össze csendéletté, később szerintem külön felvevőpiacként számítottak rájuk a csokoládékereskedők: több önarckép is született csokiból. Találtam egy leírást egy csaknem tíz évvel ezelőtt rendezett harvardi kiállításról, ami kapcsán a kurátor leszögezi, hogy senki ne botránkozzon meg, ha a kiállítás anyagain harapásnyomokat találnak. Ehhez a művészeti irányzathoz kötődik egy, idén szeptemberben kezdődött per is: a szobrászművész megkért egy hölgyet, hogy rágjon rágógumit és ragassza fel szépen utána egy felületre – ami maga az alkotás. A hölgy – gondolom, mikor megtudta, mindez mennyit ér – beperelte a szobrászt, mondván, hogy ő harapott, úgy, ahogy ő akart, és ennélfogva ő a szobor alkotója. A német bíróság harapáslenyomat-azonosítással kezdte az eljárást.

És ennek kapcsán így, utólag eszembe jut: vajon pontosan kinek a fogait és beépített fogimplantátumait ettük meg?

A december 6-ai ünnep kifejezetten az édességek, főleg a csokimikulások elfogyasztásának ünnepe. Ráadásul az előregyártottaké. Merthogy az oké, ha valaki Márton napkor libát eszik, karácsonykor bejglit, húsvétkor sonkát -de mindnek megvan a maga önálló kis receptje. De ritkán olvasni olyasmit, mint „csokimikulás Mari néni módra”, meg „csokoládé Télapó ahogy a nagymamám készítette”. Szóval csokifigura kell, mégpedig a boltból. Összeszedtem néhány tippet és árat.

Előrebocsátanék két dolgot: az egyik, hogy ha nem pusztán az ablakba szánjuk a csokifigurát, akkor nézzük meg, bevonóból vagy csokoládéból van van-e. Az utóbbi a jobb, és persze, az a drágább. A másik, hogy mivel a hétév alattiak ilyenkor minden rokontól sok-sok mikulást kapnak, nem árt, ha lehetőség szerint egy kis újdonsággal szolgálunk, például a Mikulás-figurák közé hadd kapjanak egy kis .. rénszarvast, mezítlábas angyalkát, vagy pingvint! Nem tudom, miért kell nekem mindig pingvint vennem, talán a Linux, talán a Harcosok klubja miatt, merthogy megpillantod a barlangban a gyógyító állatot, aki azt mondja: csússz! A képen éppen a hideg idő ellen tüntetnek a pingvinjeink a hűtőn – kár, hogy nem hűtőmágnesek, akkor maradandóbbak lennének. A kis pingvintestek egyébként finom, olvadós tejcsokiból vannak, egy Storz nevű cégtől. (300 Ft volt 4 darab egybecsomagolva a Penny Marketben). Egyébként mintha a csokigyártók és szupermarketek is próbálnák egy picit változatosabbá tenni a felhozatalt: a Tescóban láttam Mikulás zizit (119 Ft), ami ugyanolyan, mint a sima, régi zizi, csak Mikulás van a csomagolásra festve. Sőt, láttam Mikulás szeletet, ami a felirata szerint egy kakaós ostya (szintén Tesco, 59 Ft). Láttam „Tesco Mikulás nyalókát” is (25 gramm tisztán mikuláspiros cukor, 249 Ft).

Mikulásból meg volt sárgabarackos-kekszes (100 gramm, 499 a Tescóban, 429 az Interspárban. Volt TibiMiki (60 gramm, 219 Ft a Tescoban, 229 az Interspárban), a legolcsóbbakat és egyben legkisebbeket a tescoban láttam: a 26 grammos 59, a 18 grammos 39 Ft volt. A legdrágább, de minden kétséget kizáróan igazi csokiból készült Télapó a például 70 grammos Lindt – ez a Tescoban 989 Ft volt Télapónként, 1190 Ft volt az Interspárban. Ahogy a többi terméknél, itt is hasznos megnézni és összehasonlítani a csokifigurák kilogrammonként kiírt árát: általában az árcédula jobb alsó sarkában van, persze apró betűkkel... Azt a pálcikás Télapót, amit tavaly retekblog felvetésére beszereztem és megkedveltem, sehol sem láttam a Lidl-ben – lehet, hogy lecsúsztam róla. Viszont láttam karácsonyi kiadású haribo gumicukrot (800 grammos!), amiben volt karácsonyfa meg csillag, meg ilyesmi alakú gumicukor, kb. egy ezresért (a Halloween-i nyálkásszörnyecskés haribo válogatást idén már teszteltük, volt benne fekete csontváz is).

A megmaradt csokimikik legjobb felhasználására pedig csak egy tippem van: a brownie. A recept sokfelé olvasható, a magam részéről csak a csoki összetörésére tennék javaslatot. Javaslat: képzeljük magunkat az 1700-as évek végére a felkelő francia tüntetőnek, és csapjuk le a csokoládéfigura arisztokratikusan mosolygó fejét, vagy játszunk vámpírvadászt, és temessük el a brownie-tésztába egy az egyben a csokimikulást. Vagy... (csomagoljuk ki és tegyük zacskóba vagy egy tálba, majd) képzeljük magunkat háziasszonykodó harcosnak és ököllel törjük darabokra, mielőtt belekerverjük a tésztába. Néha egy komplett dühterápiával felér, komolyan mondom.

Hohohó, boldog ünnepeket!