Olyan kis ártalmatlannak látszik. Mondjuk, gyanúsan könnyű. A tejcsokiborítás a Vadász szeletre emlékeztet, de aztán...

ahogy belemélyesztem a fogaim, a csoki anyaga riasztóan BESÜPPED. Őrület! Aztán ráharapok valami porózus, kakaós ízű keményebbre.

Ennek olyan íze van, mint egy nem túl édes kiszáradt kakaós keksznek, és az is: egy pici, kerek szikkadt kakaóskeksz-csík a csoki közepén.

Nagyon kis pofásan néz ki elvágva, és szépen meg lehet figyelni a különböző részeket is.

Nem mondom, hogy ez volt életem legeslegfinomabb csokija, de hogy az állagát tekintve tele van meglepetéssel, az tuti. Hogy kinek jut eszébe ilyen merészen összekeverni a különböző állagú dolgokat?

A törököknek (ilyesmik után ez már nem is lehet kérdéses).

A Delírium az eredeti török szelet neve is, és van két tévéreklámjuk is – az egyikben egy fogsor kergeti a csokit, a másikban azt is megmutatják, hogy mi van benne. Talán nem meglepő, ha az termékkínálatból kiderül, hogy a Balaban Gida cég gyárt pillecukrot, meg csokit, meg kekszet. Pillecukros-csokis-kekszes termékük csak egy van. De nem volt hülyeség kitalálni.

A cég honlapján is szerepel, hogy most már összedolgoznak a Nestlével, remélem, ez nem jelenti azt, hogy meg is szűnnek létezni.

Ha a csomagolásra rá lett volna írva magyarul (törökül ráírták, de azt a nyelvet nem beszélem), hogy tejcsokival borított pillecukor keksszel, sztm nem lepődtem volna meg ennyire.

Ajánlom mindazoknak ajándékozni, akik fogorvosi kezelésen estek túl, illetve azoknak kipróbálni, akik valami szelíd őrültségre vágynak ebben a zakkant világban.

Tessék rá lecsapni, Lenke néni szerint a nagykerben is elfogyott! Szállítani csak óvatosan szabad - könnyen törik a bevonat...

Delirium

Nestlé

95 Ft volt Lenke néninél