Tudom, hogy ismered, ne is tagadd, tudom, hogy van olyan a környezetedben, akinek az élete kívülről olyannyira rózsaszín, hogy legszívesebben meztelencsigákat dobálnál a salátáskertjébe, néhány éles kavicsot szórnál a tengerpartjára, más számúra cserélnéd a már a kosarába tett hajfestéket, és sok-sok cukrot adnál neki, hogy kilyukadjon a foga.
És ha már itt tartunk: vegyél neki eperjót. Mert azok, akik jó dolgukban azt se tudják mit csináljanak, éppen erre szolgálnak rá, igen.
Kívülről karcsú kis szelet, rá is van írva, hogy joghurtos, meg epres, ami persze jó. Ha kibontja, vékony kis tejcsokiréteget talál, ami alatt – nahát! - éppen olyan kis harmonikusan elegáns dolog rejtőzik, mint amilyennek ő önmagát tartja. Egy pici réteg elegáns fehér (joghurt, ugye), és egy pici réteg elegáns rózsaszín (az eper). Aztán harap.
És nem, sosem vallja majd be, mennyire szar ez az egész. Persze, csak belülről. Éppen olyan, mint a kívülről agyonpirosítózott ostoba libák, akik úgy néznek ki, mint egy manga-figura, de belülről rosszindulatú, bugyuta állatok.
De aki őszinte, és evett már igazi epret, mondjuk joghurttal (és van agya, hogy erre emlékezzen is) annak világosabb, mint a nap, hogy ez a joghurt valami tejporos izé, és az eper – röhej, hogy ezt a szót rá merik írni! Por van benne, s bár van, mikor az „e”-ket értékelni kell és lehet, sőt, van, mikor ki sem derül, hogy ízesített porokat eszünk, annyira meggyőző hamisítvány kerül a bendőnkbe, no ez nem az a helyzet. Nem tagadom, az utolsó előtti ilyen szeletemet dühből vettem. (Most is dühös vagyok.) Másfél perc volt eltüntetni. És hogy segített volna nekem abban, hogy a vércukorszintem szárnyalása messzi repítsen a valóságtól? Cseppet sem. Cukor, némi margarinnal, tejporral és eperporral összekeverve. Még arra sem vették a fáradtságot, hogy a tejcsokoládé bevonó egyenletesen burkolja be.
Pedig elsőre milyen kis helyre csokinak tűnt. Azt hihettük volna, hogy epres lesz, meg joghurtos, meg csokis.
Ja, hogy egyik sem?
És tudom, hogy ismersz ilyet: azt, aki úgy protekciós, hogy az neki teljesen természetes, a királylányt vagy a szexbálványt, aki lesajnálja a többi nőt, a gazdag macát, aki azt hiszi magáról, hogy okos, és annyira szép, hogy akár rózsaszín kiskosztümöt is felvesz és nem hiszi el, hogy neki nagy segge lehet. Pedig az lesz. Egyen csak eperjót sokat!
Eperjó
epres-joghurtos szelet
60 Ft a kisboltban