Vékony kis burokban lóg, több, mint 1500 magocskát rejtve, lédúsan. Aligha van szexibb gyümölcs a fügénél. S ha azt is tudjuk, hogy állítólag egyes arab nyelvjárásokban a fügeevés orális szexet jelent, vagy egyszerűen mihez hasonlít kívülről a gyümölcs, akkor érezni át igazán, milyen abszolút találó szimbólumokkal van teli a Biblia. Nálunk két hatalmas fa van, Zorróval imádjuk is, főleg azokat, amiknek cukortartalma apró gyöngyöcskékben, köröket alkotva csapódik ki a füge alján ősszel.

Ez az áhítat a mentségem arra, hogy miután napokig bámultam a polcon a leárazott Côte d’Or fügés-mandulás csokit, vettem belőle egyet. A papírborításon – óóó, hiszen pont olyan a formája, mint egy kisebb, vékony könyvnek, nem? - hatalmas fügék láthatók, a háttérben némi mandulával. Mindez szépséges lilában. Gondoltam, biztosan fenséges lesz, ezért megosztottam az élményt.

Kibontjuk.

Isteni fügeillat.

Vékony kis kockákat törünk, amikben látszik némi töltelék, de nyoma sincs egy cafatnyi gyümölcsdarabkának sem. Ami már csak azért sem csoda, merthogy az egésznek semmi de semmi fügeíze sincs. Tényleg nincs. Van bennük ugyanakkor valami, amin néha megcsúszik az ember foga – na, ez lenne a mandula a háttérből? Bár olyan pici, hogy kiköpdösni sem érdemes... Vitatható, ki mit érez belőle: vajon mégis ez lenne a füge? vagy mégiscsak mandula? Nem túl jellegzetes az íze, ha nem lehet eldönteni. Vagy csak túl pici?

Ahogy ízlelgettem, rájöttem, hogy hasonlít valamire, mégpedig nagyon. Úgyhogy kicsit később be is szereztem egy-két szelet hagyományos, magyar Vadász csokit. És paradox vagy sem, a fügés-mandulás Côte d’Or krémje ehhez hasonlít a leginkább.

Úgyhogy ne dőljünk be a csomagolásnak, se a klassz weblapnak, se az orrunknak. Kíméljük a pénztárcánkat és együnk Vadászt, akár fügével.

Côte d’Or

fügés-mandulás

150 g